Csúcsokat dönt a foglalkoztatottak száma, eközben bizonyos ágazatokban hiányoznak a munkáskezek. “Mi lenne, ha a hátrányos helyzetű régiókban, a mélyszegénységben élő romákat próbálnánk integrálni a versenyszférába?” - teszi fel a kérdést Orosi Enikő, a Get Work HR vezetője, aki szerint ez nem könnyű, de nem is lehetetlen. Ráadásul, ezzel egy társadalmi problémát is kezelhetnénk. Ő száznál is több roma munkahelyi beilleszkedését segítette szakmai pályáján.
Idén szeptemberben 4,56 millióan dolgoztak Magyarországon a 15-64 év közöttiek közül, a foglalkoztatottsági ráta 73,6 százalékra nőtt, a munkanélküliségi ráta pedig mindössze 4 százalék. Eközben a termelő gépipari cégek, a kiskereskedelem, a logisztika, a mezőgazdaság, az építőipar kétségbeesetten keres munkavállalókat. Megoldás lehet a külföldi vendégmunkások behozatala, ám érdemes körülnézni, hogy országon belül hol vannak munkaerőtartalékok és ezek hogyan mozgósíthatóak.
Üzleti kérdésként kezelje a cégvezető
“Több százezer magyar munkavállalót lehetne még bevonni az álláspiacra, ha sikerülne a hátrányos helyzetű régiókban, többnyire mélyszegénységben élő roma lakosokat is a vállalati szférába beépíteni” - mondja Orosi Enikő, a Get Work munkaerő-kölcsönző HR vezetője. “Társadalmilag és üzletileg is fontos lenne ezzel a kérdéssel foglalkozni. Egyedül egy vállalkozás kevés ehhez a nagy kihíváshoz, ám az állami, a civil és a vállalati szektor összefogásával sikerülhet. Kellenek a „pilot”, vagy más szóval, a „kísérleti” programok egy-egy kistelepülésre lebontva, amiből aztán a jó gyakorlatok alkalmazásával, előre vivő megoldások születhetnek” - teszi hozzá a HR vezető.
Hogyan vágjon bele egy szervezet? Vezetőként a legfontosabb annak a tudatosítása, hogy ugyan ez szociálisan felelős elköteleződés, mégis az üzleti cél a legfontosabb szempont. Azaz a felvett roma munkavállalók értéket termeljenek, hozzájáruljanak a cég sikeréhez, ne szociális (vagy CSR) kiadás legyen a foglalkoztatásuk. Fontos az is, hogy a programhoz mérőszámokat rendeljünk.
Alkalmassá tenni a romákat a munkavállalásra
A klasszikus toborzási eszközök itt nem működnek. Ki kell menni a HR-eseknek a civil szervezetek önkénteseivel az adott településre, beszélni a polgármesterrel, a helyi véleményformálókkal, azaz személyesen keresni a kapcsolatot. A beillesztésnek Orosi Enikő szerint egy nulladik fázissal/lépéssel kellene kezdődnie.
“El kell menni a romák otthonaiba, el kell magyarázni, hogyan lehet megtalálni a munka örömét és annak hozadékát. Meg kell mutatni, hogyan néz ki egy gyárban dolgozó munkavállaló mindennapja. Ebbe beletartozik az időben felkelés, a tisztálkodás, az öltözködés, a munkára alkalmas állapot meghatározása, a viselkedés. Persze, amikor már mindez célhoz ér és felvételre kerül sor, a cégen belül szükség van egy mentorra is, aki az ő helyzetükre reagálva segíti a munkavállalót az első hetekben” - mondja a HR szakértő.
Érzékenyíteni a szervezetet
A romák felvétele előtt a szervezetet alkalmassá kell tenni a befogadásra. Divatos manapság sokszínű, befogadó munkahelyként meghatározni magunkat, ám valóban azok vagyunk? A legtöbb esetben kellenek az érzékenyítő tréningek, az előítéletek azonosítása, kezelése a munkavállalók és a közép-, csoportvezetők körében is.
Szívvel kell csinálni
Orosi Enikő száz feletti munkavállaló beilleszkedését támogatta egy észak-magyarországi gyárban, így saját tapasztalatból is beszél. “Olyan emberekre van szükség, akik nemcsak az eszükkel, hanem a szívükkel is hisznek abban, hogy ez egy megoldható feladat. A kezdeti nehézségek - pontatlanság, visszaszólás, fegyelmezetlenség, nem megfelelő állapotú munkakezdés - mind kezelhetőek emberi szóval, idő biztosításával, iránymutatással, a kölcsönös tisztelet megadásával. Kapukat nyithat meg a személyes példamutatás és az emberként való kezelés. Ha látja, megtapasztalja a munkavállaló, és/vagy elmondjuk neki, hogy milyen értéke van a munkájának, ha dicsérjük, máris másképpen áll hozzá. A csodavárás és az önsajnálat kezelésére pedig mutassuk meg, mi kell ahhoz, hogy valaki előre lépjen. Segíti a beillesztésüket, ha műszakonként egy vezetőt közülük választunk ki, fejlesztjük és nevezünk ki.”
Alapos előkészítés és elemzés után hatékony eszköz lehet a vállalatok ösztönzésére egy kötelező kvóta meghatározása, hasonlóan ahhoz, ahogyan az a megváltozott munkaképességűek esetén már megvalósult. Az állam meghatározná, hogy minimálisan mennyinek kell lennie a kisebbségi munkavállalók arányának egy szervezeten belül. Az a munkaadó, amely ezt nem tudja vagy nem akarja teljesíteni, extra hozzájárulást fizet a költségvetésbe (a megváltozott munkaképességűeknél ez a rehabilitációs hozzájárulás, mértéke jövőre eléri minden hiányzó létszám után az 1,8 millió forintot éves szinten).
Az egész társadalom nyer vele
Ha sikerül több százezer mélyszegénységben élőt, meghatározóan roma munkavállalót beléptetni, beépíteni a versenyszférába, akkor annak hosszú távon is pozitív hatásai lesznek. Az ő gyermekeik már teljesen más mintát látnak maguk előtt, a munkavégzés fontosságát, értelmét, értékét. Biztosra vehető, hogy betanított munka helyett már szakmunkára pályáznának. A szervezetek könnyebben nyitnak a roma álláskeresők felé és ezzel a romák iránti előítéletek, a kisebbségi-többségi lakosság közti feszültségek is mérséklődhetnek a hátrányos helyzetű régiókban (is). Ezáltal a felsőoktatásban is növekedne a roma származású hallgatók száma, később a roma értelmiség sorait gazdagítva, és megvalósulhatna a társadalmi integráció.
A nyitóképen Orosi Enikő, a Get Work HR vezetője
Forrás: hrportal.hu
Comments