Engedélyezték, hogy kilenc EU-n kívüli országból toborozzanak munkaerőt

A kormány nemrég engedélyezte, hogy minősített foglalkoztatók kilenc EU-n kívüli ország állampolgárait hozzák Magyarországra dolgozni. De hogy néz majd ki a toborzás Vietnámban? Milyen munkakörben hatékonyak a mongolok? Mennyi pénzért utaznak el a világ másik végére dolgozni? Jáhny Ákost, a munkaerőkölcsönzéssel foglalkozó Get Work Trend Kft. vezetőjét kérdeztük.


Ha szóba kerülnek a harmadik országokból származó munkavállalók, az általában azt jelzi, hogy nagy a baj. Most is így van?

Nagyon súlyos a munkaerőpiaci helyzet. Első pillantásra most talán nem is látható, hiszen a koronavírus-járvány jelentősen összekuszálta az ellátási láncokat, emiatt sok a leállás, de 2019-ben már jól látszott, hogy a magyar munkaerőpiac nem tudja kiszolgálni a cégeket, és

amint helyreáll a világ rendje és teljes kapacitással újra elindulnak a gyárak, akkor ismét nagyon komoly munkaerőhiány lesz.


Hány ember hiányzik a munkaerőpiacról?

Ha 2022 végéig megszűnnek az ellátásilánc-problémák, és a Daimler úgy dönt, hogy elindítja az új üzemét, ha a BMW csakugyan idehozza az elektromosautó gyártást, elindul 1-2 állami nagyberuházás, akkor

a hiány gyorsan felugrik kétszázezer főre.

Sokan panaszkodtak, hogy nehéz az EU-n kívülről toborozni, de az építőiparban évek óta egyre több az ukrán dolgozó…


Harmadik országokból ugyan lehetett munkaerőt behozni, de nagyon komoly feltételei voltak, és nagyon hosszú átfutási idővel. Szabályozta a törvény, hogy mely munkakörökbe milyen méretű hiány mellett, milyen bejelentési kötelezettséggel és milyen munkavállalási engedéllyel érkezhetnek munkavállalók.

2016-ban, amikor először reccsent egy nagyot a magyar munkaerőpiac, gyorsan kellett az építő-, feldolgozó- és autóiparba munkavállalókat találni szakképzettséget nem igénylő területekre, akkor jött az első könnyítés.

Ukrajnából és Szerbiából lehetett már jönni vízum nélkül is, és pár nap alatt megadták a jelentkezőknek a munkavállalási engedélyt, és kezdhettek dolgozni. Ez bevált, az Uniós statisztikák szerint azóta nagyjából százezer ukrán élt is a lehetőséggel.


Az egy kisebb városnyi ember…


De eltörpül Lengyelországhoz képest, ahova csak 2020 ban közel 500000-en mentek dolgozni Ukrajnából. Ráadásul akik hozzánk jöttek, részben tranzitállomásnak tekintették hazánkat, egy idő után továbbálltak Nyugatra a magasabb bérek miatt.

Mivel a munkaerőhiány növekedni látszott és már az ukrán munkavállalók fluktuációs rátája is igencsak megemelkedett, kibővítették a kört újabb kilenc ország állampolgáraira. Fél évig zajlott az érdekegyeztetés, majd megjelent a 407/2021. (VII.8.) kormányrendelet július elején a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatására vonatkozó különleges szabályokról, amely szeptember elsejével lépett hatályba.

Eszerint az engedélymentes foglalkoztatásra a kormány stratégiai partnerei, illetve a minősített foglalkoztatók jogosultak, nagyon szigorú szabályozás szerint.


Mit kell teljesíteni a minősítéshez?

Tudnunk kell biztosítani a prudens működést és a megfelelő hátországot, elvégre ezeket a munkavállalókat mi fogjuk foglalkoztatni, a Külügyminisztérium és a külképviseletek a tűzbe teszik értünk a kezüket.

A minősítési eljáráson áteső munkaerő-kölcsönző cégeknek minimum 500 fő foglalkoztatotti létszámmal kell rendelkezniük, aminek a mai piaci adatok alapján nagyjából 20 cég felel meg a hazai piacon, 50 millió forint biztosítéki letéttel kell rendelkezniük, és át kell esniük az Alkotmányvédelmi Hatóság ellenőrzésén is.

A Get Work-öt az elsők között választották ki a feladatra.


Melyek a legnagyobb buktatói ennek a munkának?

Elsősorban az, hogy a messziről jött ember azt mond, amit akar. Le kell tehát csekkolnunk a jelentkezők előéletét, például hogy próbálkozott-e korábban a zöldhatáron, nincs-e kiutasítva, stb.

Az országok tekintetében a kulturális különbségeket kell nagyon jól felmérni, mennyire kompatibilisek velünk az érkezők, akiket nekünk kell felkészíteni a magyar kultúrára, a munkahelyeket pedig az érkezők kultúrájára, az étkezési, öltözködési szokásoktól kezdve az esetleges vallási különbözőségekre.

Melyik a kilenc új ország, ezek közül melyekben látnak leginkább fantáziát?

Alapvetően mind a kilenc ország jónak tűnő desztináció. Számunkra, látva a magyar versenyszféra igényeit, úgy gondoljuk, hogy Mongólia, Vietnam, Fülöp-Szigetek és Indonézia lesz a jó irány.

Emellett európai országként itt van Fehéroroszország, Kazahsztán, Észak-Macedónia, Bosznia-Hercegovina és Montenegró is. Ezeknél hogy várhatóan állami beruházások támogatása miatt kerültek a listára, az biztos, hogy nem ezek a legnagyobb szabad munkaerővel ellátott országok a világon, szemben a 270 milliós Indonéziával, vagy 100 milliós Vietnámmal és Füllöp Szigetekkell, ahonnan biztosan nagy merítés jön majd.



Milyen területekre terveznek munkaerőt behozni?

Azt látjuk, hogy elsősorban a fizikai munka, ezen belül is a betanított munka az, amelyre a partnerkörünk leginkább nyitott.


Hogy zajlik majd a keresés? Nyitnak egy irodát Vietnámban?

Többféle forgatókönyv lehetséges. Dolgozhatunk együtt kinti toborzócégekkel, akik mélyebben ismerik a saját országuk munkaerőpiacát és segítenek minket a toborzásban, a konkrét kiválasztási kritériumok le tesztelésében.

Amikor 150 vagy 200 fő összegyűlik, egy szakértőnk kiutazik, vagy videókonferencia keretein belül interjúztat, mondjuk kér egy próbahegesztést vagy hasonlók, és ha a papírok rendben vannak. már ülhetnek is a repülőre a leendő munkavállalók.

Mennyit kell ígérni ezekben az országokban, hogy megmozduljanak az emberek, és a világ másik végére utazzanak dolgozni?

Jelenleg nettó 200 és 300000 Ft közötti fizetésekért toborzunk szakképzettséget nem igénylő munkakörökbe, ehhez jön hozzá az ingyenes szállás, étkezés és egyéb béren kívüli juttatások.


A Get Work szervezi nekik a szállást-étkezést is?

A szállásokat mi biztosítjuk, valamint a beilleszkedésüket segítő programokat is mi szervezzük, például anyanyelvi tolmácsot biztosítunk az ügyintézésekhez. Az étkeztetésbe akkor szállunk be, ha a munkahelyen nem működik vállalati kantin.


Mennyi időre jön egy átlagos külföldi munkavállaló Magyarországra?

A tartózkodási engedélyt eleve két évre kapja meg, amikor előszerződünk vagy szerződünk vele, akkor ennyi időt vállalnia kell, természetesen a lejárat előtt hosszabbítható, ugyanakkor a 2 éves időszak alatt a munkavállaló is meggondolhatja magát és távozhat a munkahelyéről, akár az országból is.


Hozzák a családot is vagy egyedül jönnek?

Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy először kipróbálják az új helyet, csak később kezdenek családegyesítéssel foglalkozni. Eddig a mongolokkal van tapasztalatunk, ők jellemzően teljes egzisztenciális létüket adják fel a költözéskor. Többnyire középkorú, vagy fiatal, még gyermekvállalás előtt álló párokról, vagy egyedülállókról beszélünk.

Mit mutatnak a tapasztalatok, jó munkát végeznek a mongolok?

Igen. Nagyon fontos, hogy minden nemzetnek meg kell vizsgálni az érettségi fokát, hogy mennyire iparosodott, milyen területek számítanak ott húzóágazatnak.

A mongolok logisztikai feladatokra tökéletesek, a húsiparban is megállják a helyüket, sokan hozzák otthonról a tapasztalatokat.

Vagy Dél-Kelet Ázsiában, ahol nagyon erős az autóipar és az elektronikai ipar, mind a vietnámi-, mind az indonéz- és filippínó munkavállalók gyorsan megtalálják majd a helyüket az autógyártás vagy gépipar és nehézipar területén.



Nemrég egy kerekasztal beszélgetésen feltette a kérdést, lehet-e a roma foglalkoztatás a harmadik országbeliek foglalkoztatásának ellenfele. Mire jutott?

Hosszú távon - és a hosszútáv alatt 15-20 év távlatát értem - alternatíva lehet a romák foglalkoztatása. Ráadásul költséghatékonyabb megoldás is lenne, viszont most, amikor szinte naponta merülnek fel az újabb igények a munkaerőpiacon, sajnos nem tud labdába rúgni.


Pedig ha sikerülne, hosszú időre el lehetne felejteni a munkaerőhiányt...

A demográfiai adatok egyértelműen azt mutatják, hogy a cigányság most lépett a demográfiai átmenet szakaszába. Mindez már elméletben is a cigányság lélekszámának további növekedését vetíti előre, egyes számítások 2050-re 1,6 millió fővel számolnak.

Sikeres integrációjuk a munka világába ezért is merül fel egyre több toborzási szakember fejében. Most nagyjából nyolcszázezer romáról beszélhetünk országszerte, ám a jelentős részük telepeken él, először a társadalmi integrációnak kell megtörténnie és csak ez után tudnak megjelenni a munkaerőpiacon.


A cégek mennyire vevők a romák foglalkoztatására?

Jó lenne, ha legalább a nagy és közepes vállalatok kicsit jobban átéreznék, hogy ebben van némi felelősségük.

Számos eszközük lehetne, amivel a romák elhelyezkedését segíthetnék a munka világában, kezdve a megfelelő munkakörülmények kialakításával, tanulmányok finanszírozásával, vagy csak egyszerűen azzal, hogy bevonják őket a hétköznapokba, és igyekeznek elkerülni, hogy a romák megrekedjenek a céges ranglétra legalján.


Ezzel többet tudnának segíteni, mint hogy olyan fancy témákat favorizálnak, mint a szivárványos zászló lobogtatása.


Forrás: novekedes.hu

23 megtekintés