Míg korábban főként csak az IT- és a mérnöki szektorral kapcsolatban beszélhettünk súlyos munkaerőhiányról, sajnos manapság egyre több ágazatban üti fel a fejét a probléma. Melyek a leginkább érintett területek? Mi állhat a hiány hátterében? Fontos tisztázni a lehetséges okokat, de talán az egyik legrelevánsabb kérdés az, hogy a robotizáció, amely korábban az emberi erőforrást veszélyeztető tényezőként jelent meg, mára talán az egyetlen megoldást rejti magában?
» Automatizálás a munkaerőhiány ellen
„Sajnos súlyos munkaerőhiányról beszélhetünk a szakmunkák terén minden iparágban, és a szakképesítést igénylő fizikai munkákat tekintve szinte egytől egyig”, kezd bele a felsorolásba Jáhny Ákos, a Get Work Trend Kft. stratégiai igazgatója. „Mindez igaz az építőipar, a mezőgazdaság, az autóipar, a szolgáltató szektor, a vendéglátás és az elektronikai ipar területére is, tehát nagyjából mindenhol jelen van a hiány.” Jáhny Ákos, Get Work Trend
A fent említetteket támasztja alá Tüzes Imre, a Profession.hu üzletfejlesztési igazgatójának állítása is. „Manapság nehéz olyan iparágat megnevezni Magyarországon, ahol nem beszélhetünk munkaerőhiányról, nyilván ennek mértéke szektoronként eltérő lehet. Maga a jelenség nem újkeletű, az elmúlt nyolc évben ez a trend egyre erősödött. Tulajdonképpen megfordult az, ami 2011-ben, a válságot követő években még jellemző volt, amikor még a munkaadók voltak jobb helyzetben, és a szektorok nagy részét túlkínálat jellemezte keresleti oldalon.”
Lehetséges okok
„A koronavírus miatt kialakult korlátozások hirtelen feloldása, a vírushelyzet utáni átrendeződés és az ellátásilánc-problémák, mint például a chiphiány megoldása”, sorolja Jáhny Ákos a hiányhoz vezető főbb okokat. „Szakmunkás területen a súlyos hiány a jelenlegi, illetve az elmúlt évek szakképzési rendszerének köszönhető. A fizikai munka értékének megbecsülése későn indult, így előbb kezdtek el elvándorolni nyugatra a szakemberek, minthogy megérett volna arra a szakmunkás foglalkoztatói kör, hogy megadja a nyugat-európai fizetéseket Magyarországon is.”
„Egyszerűen arról van szó, hogy a munkaerőpiacot távolról nézve az álláspiac kínálati dinamikáját nem tudja lekövetni a keresleti oldal. Hazánkban van körülbelül 4,8 millió fő, aki gazdaságilag aktívnak tekinthető, ez a szám stagnál, sőt inkább csökkenő tendenciát mutat, így nem képes kiszolgálni a keresletet”, foglalja össze véleményét az okokkal kapcsolatban Tüzes Imre.
Hogyan javíthatunk a helyzeten?
Tüzes Imre a megoldási javaslatokkal kapcsolatban kitér az országon belüli egyensúlytalanságra, miszerint jelentős eltérés figyelhető meg a hiány mértékében: nyugaton súlyosabb a helyzet, míg keleten több olyan régió is található, ahol lenne kereslet jelölt oldalon, viszont a kínálat alacsony. „Sokat javítana a helyzeten, ha a munkaadók nyitottabban kezelnék ezt a kérdéskört a fizikai szakmunka területén is, és megszólítanának olyan jelölteket is, akik távolabbi régiókban elérhetőek. Tüzes Imre, Profession.hu
Ezek mellett az adott pozícióhoz kapcsolódó csomagelemek, mint például az utazás támogatása és a szállás biztosítása erősítheti az országon belüli mobilitást.”
A Profession.hu üzletfejlesztési igazgatója a cégek hozzáállásában és a toborzási szokások megváltozásában látja a megoldást. „Megfelelő jelöltet találni ma sem lehetetlen feladat, de sokkal nagyobb tudatosságot kíván a cégek részéről, mint korábban. Ha olyan szektorban keresünk munkaerőt, ahol jelentősen nagyobb az álláspiaci kínálat a keresletnél, bizonyos esetekben nem lesz elég, ha csak az aktív álláskeresőkben gondolkodunk. Érdemes elindulni a passzív jelöltek irányába is, proaktívan toborozni, önéletrajz adatbázisokban szűrni, és keresni olyan jelölteket, akiknek akár már van állásuk, de megfelelő érvekkel meg tudjuk őket győzni arról, hogy nálunk dolgozzanak.”
Automatizálás: barát vagy ellenség?
„Több éve terítéken van a legtöbb tőkeerős vállalatnál a robotizáció, amelynek komoly kihívása az, hogy minimum másfél éves tervezés és bevezetés előzi meg, és öt évnél hosszabb megtérülési idővel számolhatunk egy ilyen beruházás kapcsán”, mondja Jáhny Ákos. Úgy gondolja, az automatizálás inkább megoldás lehet, mint veszély, hiszen pont a munkaerő hiánya vezethet a robotok elterjedéséhez. „A már működő és prosperáló cégeket nehezebben lehet átmozdítani a robotok világára, de jól látható akár Magyarországon is, hogy a zöldmezős beruházásoknál már alap, hogy ugyanazon termelési folyamatokat kevesebb munkaerőre tervezik, mondván, hogy a legtöbb munkafolyamatot a robotok fogják végezni.”
Ahogy Tüzes Imre kifejti, az automatizálás egy olyan téma, amelyről mindenképpen beszélni kell. „Néhány éve az volt az egyik húzótéma a munkaerőpiacon, hogy az automatizáció hogyan írja majd át a szabályokat, és előfordulhat-e, hogy a gépek kerülnek előtérbe a jelöltkeresés és a humán erőforrás helyett. Több, a témában készült tanulmány alapján a közös konklúzió az, hogy sokkal inkább egy gép és ember közötti kollaborációról beszélhetünk. Ha a gyártási tevékenységet átalakítjuk olyan módon, hogy jobban támaszkodunk a technológiákra, azzal egyéb szerepköröket hívunk életre: ezeknek az eszközöknek az üzemeltetését például.”
A kékgallér vonzereje
Jáhny Ákos szerint a mai pályakezdő fiatalokat az oktatási rendszer és az elmúlt évek tapasztalatai erősen félrevitték, sok esetben a jelöltek tévhitekkel érkeznek a munka világába, és nem megfelelően pozícionálják magukat a munkaerőpiacon. „Mi próbáljuk a pályaorientációt segíteni, és hirdetni a legtöbb fórumon, de mindenképpen érdemes minél szélesebb körökben megmutatni, hogy fizikai munkaerőként, alap vagy középfokú végzettséggel diplomásokat meghazudtoló jövedelemre lehet szert tenni, amennyiben valaki kitartóan, és az elvárásoknak megfelelően dolgozik.”
„Korábban egyfajta negatív sztereotípia vette körül a kékgalléros szakmákat. Jellemzően azért, mert nem lehetett annyit keresni, mint a fehérgalléros pozíciókban. De ez ma már nem így van, bizonyos ágazatokban olyan mértékű a munkaerőhiány, és akkora a kínálat a cégek oldaláról a megrendeléseket tekintve, hogy felértékelődött a kékgallér”, állapítja meg Tüzes Imre a fizikai munkák vonzerejével kapcsolatban. Kihangsúlyozza továbbá azt is, hogy mindenképpen gondolkodásmód váltásra lenne szükség ahhoz, hogy a munkaerőpiacra lépő fiatalok szemében potenciális lehetőséget jelentsen a fizikai szakmák választása.
Comments