Picture: from Wikimedia Commons, the free media repository
Bosznia-Hercegovina
Bosznia-Hercegovina Európának kulturálisan egyedülálló területe, mivel történelmét négy valláshoz tartozó nép: római katolikusok, muszlimok, ortodoxok és zsidók alakították. Bosznia-Hercegovina a túlnyomóan keresztény Európa egyik olyan országa, amely területén őshonos muszlim népnek (a bosnyákoknak) ad otthont. Nehéz felmérni a gazdaság állapotát, mert annak ellenére, hogy mindkét entitás kiadja a maga statisztikai adatait, az egész államra vonatkozó adatok korlátozottan állnak rendelkezésre. Emellett a hivatalos statisztika nem veszi figyelembe az országszerte elterjedt, és minden társadalmi rétegben jelentős mértékű szürkegazdaságot. A fő iparágak: acélgyártás, szénbányászat, vasipar, autóipar, textilipar, dohánygyártás, bútorgyártás és kőolajfeldolgozás.
Főváros
Szarajevó
343.000 fő
Ország lakossága
3,28 millió
Munkanélküliségi ráta
32.42%
Népsűrűség
74 fő/ km2
Elhelyezkedése, területe, éghajlata
Délkelet-Európa; 51 129 km2
Éghajlata kontinentális
Átlag nettó kereset
193.000 Ft
Időeltolódás
nincs
Beszélt nyelvek
bosnyák, szerb, horvát
Vallás
muzulmán, ortodox, római katolikus, protestáns
Munka kultúra
Agrár-ipari ország. Az ország gazdasága leginkább a kisparaszti termelők által működtetett mezőgazdaságot jelentette, amely mindig is nagy fokú importra szorult. A szocializmus idején Bosznia-Hercegovinában a nehéz- és a hadiipar élvezett elsőbbséget. A háború alatt tönkrement ipar, és a munkaerő felszámolása (hadsereg toborzása, halálos áldozatok) óriási recesszióval sújtották az országot. Ezek mai napig éreztetik hatásukat. Továbbá kiemelkedően magas munkanélküliségi ráta sok embert országa elhagyására kényszerít, akik a jobb élet reményében hajlandóak kitartóan és szorgalmasan dolgozni.
Ideális jelölt
Betanított munka, könnyű-közepesen nehéz és nehéz fizikai munka (erős fizikai munkát igénylő munka is).