Bosnia_and_Herzegovina.png

Picture: from Wikimedia Commons, the free media repository

hatter.png

Bosznia-Hercegovina

Bosznia-Hercegovina Európának kulturálisan egyedülálló területe, mivel történelmét négy valláshoz tartozó nép: római katolikusok, muszlimok, ortodoxok és zsidók alakították. Bosznia-Hercegovina a túlnyomóan keresztény Európa egyik olyan országa, amely területén őshonos muszlim népnek (a bosnyákoknak) ad otthont. Nehéz felmérni a gazdaság állapotát, mert annak ellenére, hogy mindkét entitás kiadja a maga statisztikai adatait, az egész államra vonatkozó adatok korlátozottan állnak rendelkezésre. Emellett a hivatalos statisztika nem veszi figyelembe az országszerte elterjedt, és minden társadalmi rétegben jelentős mértékű szürkegazdaságot. A fő iparágak: acélgyártás, szénbányászat, vasipar, autóipar, textilipar, dohánygyártás, bútorgyártás és kőolajfeldolgozás.

Főváros

Szarajevó

343.000 fő


Ország lakossága

3,28 millió

Munkanélküliségi  ráta

32.42%

Népsűrűség

74 fő/ km2

Elhelyezkedése, területe, éghajlata

Délkelet-Európa; 51 129 km2

Éghajlata kontinentális

Átlag nettó kereset

193.000 Ft

Időeltolódás

nincs


Beszélt nyelvek

bosnyák, szerb, horvát

Vallás

muzulmán, ortodox, római katolikus, protestáns

Munka kultúra

Agrár-ipari ország. Az ország gazdasága leginkább a kisparaszti termelők által működtetett mezőgazdaságot jelentette, amely mindig is nagy fokú importra szorult. A szocializmus idején Bosznia-Hercegovinában a nehéz- és a hadiipar élvezett elsőbbséget. A háború alatt tönkrement ipar, és a munkaerő felszámolása (hadsereg toborzása, halálos áldozatok) óriási recesszióval sújtották az országot. Ezek mai napig éreztetik hatásukat. Továbbá kiemelkedően magas munkanélküliségi ráta sok embert országa elhagyására kényszerít, akik a jobb élet reményében hajlandóak kitartóan és szorgalmasan dolgozni. 

Ideális jelölt

Betanított munka, könnyű-közepesen nehéz és nehéz fizikai munka (erős fizikai munkát igénylő munka is).