Özönlenek a külföldi melósok ezekre a magyar településekre: innen érkeznek

Hazánkban egyszerre van munkaerőhiány és munkanélküliségtől való félelem. Miközben a rezsiárak és az infláció az egekben, egyre több harmadik országbeli munkavállaló érkezik hazánkba. Felkerestük hazánk minősített munkaerő-kölcsönzőit, hogy utánajárjunk annak, hogyan alakul Magyarországon a vidéki munkaerőpiac.



Nyikosné Kovács Melinda, a Pannon-Work cégcsoport Kölcsönzési és HR outsourcing üzletágvezetője szerint a jelenlegi gazdasági környezetben gyakorlatilag nehéz megjósolni a válság hatásait. Érezhető, hogy a munkavállalók nem váltanak könnyen, kissé lecsitult a piac, nehezebben mozgathatók. Biztos lesznek cégek, amelyek nem vészelik át ezt az időszakot és megszűnnek, így ezekről a helyekről is szabadulnak fel munkavállalók. Kérdés, hogy a „talpon maradó” vállalatoknak mennyi megrendelésük lesz, hogyan tudnak boldogulni.


A bizonytalan gazdasági környezet ellenére a cégcsoport munkavállalói állománya folyamatosan bővül, a vállalatok létszámigénye továbbra is magas, főleg Nyugat-Magyarországon, Sopron, Mosonmagyaróvár, Győr és Tatabánya irányában, valamint Közép-Magyarországon, Budapest és térségében tapasztalható. Ezekben a régiókban működő cégeknél dolgozik a legtöbb 3. országbeli munkavállalójuk.


Az atipikus foglalkoztatási formák közül a diákmunkára, az egyszerűsített foglalkoztatásra nagy igények mutatkoznak, de a kismama és nyugdíjas szövetkezetükben is van mozgolódás, mert nem jár elköteleződéssel. A gyártó, elektronikai, valamint autóipari beszállító cégeknek elsősorban betanított munkásokra van szüksége, így ezeken a területeken foglalkoztatják leginkább a munkavállalókat. Partnereik részéről nem érzékelik a megszigorítások hatását, inkább a meglévő munkaerőállományuk minőségi cseréjét tervezik. Óvatosabbak a létszámigénnyel, kivárnak, hiszen nem tudni mi várható.


Amennyiben sok cég lesz kénytelen megszűnni, akkor növekedni fog a munkanélküliség, de az biztos, hogy nem lesz olyan nagymértékű. Jelenleg, ha egy vállalkozás bezár, akkor a munkavállalók 10 km-es körzetben el tudnak helyezkedni. Hazánkban egyre több külföldi székhelyű cég kezdi meg beruházásait, ahova szükség van nemcsak a magyar, hanem más nemzetek munkavállalóira is, így biztos, hogy egy rövidebb „megtorpanást követően”, a megrendelések teljesítéséhez még nagyobb létszámban lesz szükség munkaerőre.


A magyar munkaerőpiacon rendkívül nehéz a munkaerő toborzása, ezért egyre nagyobb létszámban van szükség külföldi munkavállalók behozatalára, melyre csak minősített munkaerő-kölcsönző cégeknek van lehetősége. Kezdetben ukrán és szerb munkavállalókkal oldották meg a létszámigényeket, azonban megnyíltak a lehetőségek, hogy az Európai-Unión kívüli országokból is hozzanak be munkaerőt. A harmadik országbeli munkavállalók beillesztésekor mindig megvizsgálják, hogy az adott cégnél melyik a hivatalos nyelv, így ennek megfelelően javasolják, hogy melyik ország állampolgárait tudják legkönnyebben beilleszteni a szervezetbe. A külföldi és a magyar munkavállalók hatékony együttműködéséhez koordinátorokat és tolmácsokat biztosítanak, valamint javaslatokat tesznek a lefordítandó anyagokra is, melyeknek rendelkezésre kell állniuk.


A cég és cégkultúrától függ hogyan érinti a 3. országbeliek munkavállalását a recesszió. Több partnercégük ragaszkodik a 3. országbeli munkavállalókhoz, mert régóta velük dolgoznak, megbízhatóak, lehet rájuk számítani túlóra esetén is. Biztos lesz olyan cég, aki nem az alapján fog dönteni, hogy milyen nemzetiségű munkavállalókat küld el, hanem a munkavállalók munkájának minősége fogja meghatározni. Vannak olyan cégek, ahol a magyarokat tartották meg és a 3. országbeliekkel kezdték a leépítést. Minden a cég stratégiájától függ. Egy válság sem tart örökké, a kérdés mi alapján fognak dönteni. A magyar munkavállalók esetében sokkal magasabb a fluktuáció, mint a külföldi munkavállalóknál.

A WHC HR szolgáltatásokért felelős ügyvezetője Göltl Viktor úgy látja, hogy az energiaválság már közel 6 hónapja körülvesz bennünket, nincs jelentős hatással a magyar munkaerőpiacra, mivel a magyar munkaerőpiacon az elmúlt 6 hónapban nemhogy csökkenés, hanem foglalkoztatottság növekedés történt.

Egyelőre egy lassulás tapasztalható a munkaerőpiacon, ami azt jelenti, hogy a vállalatok egyes beruházásokat nem, vagy nem olyan ütemben valósítanak meg, ahogy tervezték. Kevesebb az üres álláshely és egyes gazdasági szektorok leállították a toborzásokat. A mostani gazdasági bizonytalanság, az energia illetve finanszírozási válság közvetlenül a KKV szektorra lehet negatív hatással, de a nagyvállalatok könnyebben átvészelik ezt az időszakot. A nagyvállalatok inkább attól tartanak, hogy a beszállítói körükben működő KKV-kat érintő negatív hatások az ellátási láncukban fennakadásokat okozhatnak.

Az atipikus foglalkoztatási formák iránt egyelőre sem csökkenés, sem pedig növekedés nem tapasztalható. Hazánk legfejlettebb gazdasági régióiba érkeznek a külföldi munkavállalók már 2016 óta, úgyhogy ez nem jelent újdonságot. Főleg az ipari termelés, gyártás igényli a nagyobb létszámú munkaerőt, zömével oda érkeznek a külföldi munkavállalók.

A Covid-időszak, vagy korábban a 2008-as gazdasági recesszió alatt tapasztalt munkanélküliség is előfordulhat, de lehet azoknál rosszabb is, vagy akár jobb is. Ha a magyarok elveszítik a munkájukat, akkor nem lesz annyi külföldi munkavállalóra szükség Magyarországon. Hazánkban a magyar emberek foglalkoztatása az elsődleges szempont.

Gyarmati Szilvia, a WHC Fizikai munkaerőkölcsönzés és közvetítés üzletágának vezetője szerint amennyiben az energiaválságban nem következik be gyors pozitív javulás, akkor azonban ennek negatív hatásai erősödni fognak a munkaerőpiacon is. Már most sok kisvállalkozás, kkv került nagyon nehéz vagy válságos helyzetbe. A 2023-ra prognosztizált előrejelzések, és munkaerő igények óvatosabbá váltak.

Juhász Csongor a Prohumán ügyvezetője úgy gondolja, hogy valamennyire mindenkit érinteni fog a mostani helyzet, de nyilvánvaló, hogy az energiaintenzívebb gyártócégek érezhetik leginkább a nyomást, esetükben a költségek 6–8-szoros mértékben is nőhetnek. Esetükben elkerülhetetlennek tűnik a visszaesés, mindemellett gyors lehet utána a visszaállás is. Vannak már most is és várhatóan lesznek még további elbocsátások, de arra számítanak, hogy mindez inkább időszakos és nem strukturális probléma lesz, azaz gyorsan nyílhatnak meg majd újra azok a pozíciók, amelyek esetleg most megszűnnek egy-egy cégnél.

A munkaerőpiacon egyelőre nem tapasztalnak nagyobb mértékű visszaesést, de olyan már volt egy-két konkrét esetben, hogy egy-egy tervezett munkaerő-bővítést, vendégmunkások alkalmazását átütemezték. Az indok alapjában véve az, hogy a recessziós környezetben a megrendelések visszaesésére számítanak. Azt viszont szem előtt kell tartani, hogy az energiaárak emelkedése sok vállalatnál majd az év végén, vagy a jövő évtől realizálódik, mert számos cégnél még nem jártak le a korábban kötött villamosenergia-vásárlási szerződések, amelyeket még csak most fognak megújítani. Ez az időszak hozhat még nagyobb változásokat, de az is látszik, hogy a kormányzati törekvések, támogatási konstrukciók alapvetően arra irányulnak, hogy a lehető legkevesebb munkahely szűnjön meg, ami némiképpen enyhítheti a helyzetet.

A munkaerőhiány és járványhelyzet is kedvezett az atipikus foglalkoztatási formák elterjedésének, bár ennek sokféle definíciója lehet. A diákmunka is sokkal nagyobb fókuszt kapott az elmúlt években. Ennek részint a munkaerőhiány volt az oka, részint pedig az, hogy sok cég felismerte, hogy a gyakornoki programok megvalósítására is kiválóan alkalmas – és mindkét fél számára kedvező – ha diákmunkásként foglalkoztatják a gyakornokokat.

Atipikus foglalkoztatás ezen felül a nyugdíjasként „visszafoglalkoztatott” kollégák esete is. A munkaerőhiány miatt ez is jóval elterjedtebb ma, mint néhány évvel ezelőtt, szellemi és fizikai területen egyaránt. A kormányzat egyébként kedvező adózással is támogatja a nyugdíjas foglalkoztatást.

Ha a részmunkaidős foglalkoztatást is az atipikus foglalkoztatások körébe soroljuk, a 4 vagy 6 órás, „klasszikus” részmunkaidős állások tapasztalataink szerint továbbra is főként az irodai munkakörökben, szellemi területeken elterjedtek, jellemzően az adminisztratív és az ügyfélkiszolgálás területén.

Az elmúlt években egyre elterjedtebb lett az úgynevezett „kismama” műszak is a termelő vállalatoknál, azaz az egyműszakos, 8-tól 16-ig tartó munkarend. Ezzel a lehetősséggel a gyermekes anyukák számára adnak lehetőséget a munkavállalásra.

Jelenleg a magyar munkaerőpiacról 80-100 ezer ember hiányzik, és ez még akkor is igaz, ha már látjuk a recesszió jeleit. Vendégmunkások nélkül ezt a hiányt nem lehetett volna áthidalni, és sok szektor működése került volna veszélybe. Az elmúlt időszakban pedig eljutottunk oda, hogy már a környező országokban – Ukránjában és Szerbiában – sem volt könnyű találni megfelelő számban olyan dolgozókat, akik segíthetnének orvosolni az egyre égetőbb hazai munkaerőhiányt. A háború bizonytalanságai pedig még tovább súlyosbíthatják ezt a helyzetet.


Hatalmas segítséget adott a magyar gazdaságnak az, hogy az elmúlt években már az Európai Unión kívüli, környező országokból is érkezhettek vendégmunkások a minősített munkaerőkölcsönző vállalatokon keresztül azokba a meghatározott hiányszakmákba, ahol nem találnak elegendő hazai munkaerőt a cégek.


Egy évvel ezelőtt még további lehetőségek nyíltak az unión kívülről bevonható vendégmunkások foglalkoztatására, mivel ezen országok körét Ukrajna és Szerbia után távolabbi államokra is kiterjesztette a kormányzat. Így ma már Indonéziából és Fülöp-szigetekről is érkezhetnek hozzánk ellenőrzött és kontrollált körülmények között vendégmunkások a meghatározott hiányszakmákban.

Az igény elsősorban a termelő szektorban, így például az autóiparban jelentkezik, de a kereskedelem, logisztika, élelmiszeripar vagy éppen a turizmus, vendéglátóipar is nagyon komoly munkaerőhiánnyal küzd.

Fontos érteni, hogy mindez a magyar dolgozók munkahelyeinek megtartásáról is szól, hiszen, ha egy vállalat hosszabb távon képtelen megoldani a munkaerőproblémáit, könnyen dönthet úgy, hogy áttelepíti a termelést egy másik országba. Ezzel magyar dolgozók által betöltött munkahelyek is megszűnhetnek, beszállítói láncok omolhatnak össze, magyar vállalkozások maradhatnak megrendelés nélkül, miközben a települések és az államkassza adóbevétele is csökkenne.


Nagyon nehéz megjósolni a jövőt, de az biztos, hogy nehéz lesz a most következő időszak, különösen az energiaintenzív ágazatok számára. Azonban, ha ezzel együtt a munkanélküliség emelkedik, az számításaink szerint döntően továbbra sem strukturális, hanem inkább átmeneti tényezőnek minősül majd, vagyis nem lesz tartós.

A COVID egyik tapasztalata az volt, hogy azok a cégek jártak jobban, amelyek nem eresztették szélnek a dolgozókat a lezárások idején sem, hanem valamilyen konstrukcióban megtartották őket. Nekik könnyebb volt az újraindulás, és ugyanaz lehet a helyzet, ha az energiaigényesebb téli időszak nehézségeit átvészelik a cégek és újra fel tudják pörgetni a termelést.


A kormányzat az eddigi válságok (pl. COVID) idején is a munkahelymegtartásra és munkahelyteremtésre helyezte a hangsúlyt. Számítanak rá, hogy a közelgő gazdasági nehézségek idején is erős marad a motiváció a foglalkoztatás megvédésére, hiszen a munkából származó jövedelem fenntartása sokkal előnyösebb minden fél számára, mintha a szociális ellátórendszert vennék igénybe ugyanezek az emberek.


Az ország gazdasági versenyképessége szempontjából elengedhetetlenül fontos a megfelelő humánerőforrás biztosítása, ami ma már vendégmunkások nélkül nem lenne megoldható, de nagyon fontos a kontroll is. A szabályozás zsilipfunkciót tölt be – ha szükség van az adott szakmában külföldi munkásokra, akkor fel lehet húzni, ha pedig van elég magyar szakember, akkor le lehet engedni, megállítva a munkaerő beáramlását.

A cégek első körben belföldön keresnek munkaerőt, ahol lehet, ott magyar dolgozókat vesznek fel, hiszen a külföldi vendégmunkások foglalkoztatás jóval költségesebb –sokszor mégis ez az egyetlen megoldás a szükséges mértékű termelés fenntartására.

A külföldi munkavállalók nem a magyarok elől veszik el a munkát. A pozíciók minden esetben a magyar munkavállalók előtt is nyitottak, de jelenleg több tízezer fős munkaerőhiány van rengeteg ágazatban – így a vendéglátásban, turizmusban, kereskedelemben, építőiparban is.


Jáhny Ákos, a Get Work Trend Kft. stratégiai igazgatója szerint az energiaigényes szektorokat próbatétel elé állítja mindenképpen az energiaválság, és akik eddig csak rövid távon gondolkodtak, azoknál létszámcsökkentés, leépítés vagy teljes bezárás következhet be. A látókörükben lévő cégeknél ilyenekről egyelőre szó sincsen, legtöbb partnerük az energia gazdaságos előteremtésén dolgozik, komoly befektetéseket eszközölve.


Partnereik részéről mindenki a fogyasztás alakulását figyeli, melyben némi gyengülés figyelhető meg, azonban a gyártó szektorokban, mivel az ellátási lánc problémák még mindig nem álltak helyre teljesen (=újabb problémák adódtak), a megrendelésállományokat le kell gyártani, és ez pozitív hatással van a munkaerőpiacra.

Mind a könnyű fizikai betanított munkakörökben, mind a több mint 10 éve szinte folyamatosan hangoztatott hiányszakmákban nagy szükség van a külföldi munkavállalókra, és az ország szinte minden pontján, a fő fókusz azonban talán Budapest környékére, a Közép-Magyarországi régióra és a Dunántúl nyugati és északi részére helyeződik.


Átmenetileg elképzelhető a 10 %-ot meghaladó munkanélküliségi ráta, de ennek mértéke nagyban függ attól, hogy a recesszió minden szektort azonos mértékben érinti-e, vagy lesz lehetőség a felszabaduló munkaerő számára szektorok közötti mozgásra (ez a munkavállalók nyitottságától is nagyban függ).

A magyar munkaerőpiac több okból nyitott a harmadik országbeliek felé: ott volt/van a munkaerőhiány, a magyar munkaerő hatékonyságának csökkenése (fluktuáció, kiesőidők növekedése, romló munkamorál, stb).

Ha a harmadik országbeli munkavállalók hozzák azokat a munkáltatói elvárásokat, melyeket feléjük támasztanak (alacsony fluktuáció, megbízhatóság, kiszámíthatóság, hatékonyság, stb), és ez kompenzálja a foglalkoztatásuk kapcsán felmerülő többletköltségeket (szállás, utazás, nyelvi nehézségek), valamint egyre több jó gyakorlat lesz a munkaerőpiacon a foglalkoztatásukkal, integrációjukkal kapcsolatban, akkor nem fogja érinteni az ő munkájukat, ha a magyarok elvesztik a munkájukat.


Czellecz Zoltán, a Work Force HR szolgáltató cégvezetője szerint a jelenlegi makrogazdasági helyzet különlegessége, hogy többdimenziós válság fenyeget, azaz egyidőben több, potenciálisan egymást erősítő gazdasági és politikai probléma sújtja a vállalatok jelentős részét. Ezek a cégek ma olyan 6-12 hónapos időszakra készülnek, melyben az energiahordozók költsége, a fizetőképes kereslet eltűnése, a háború miatt akadozó alkatrészellátás, a rekordmagas infláció, az elszálló devizaárfolyamok, valamint a felfuttatott alapkamat hatásai közepette kell fenntarthatóan, nyereségesen működniük. A fenti hatások iparáganként rendkívül eltérő hatással járnak. A tőkeerő kulcsfontosságú, amikor a munkaerő-megtartó képességről beszélünk, így az ebben hagyományosan gyenge mikro-, kis-, és középvállalatok körében csődhullám várható. Emiatt a munkanélküliségi ráta az elkövetkező fél-egy évben növekedni fog, utána viszont csökkenő tendenciára számítanak. Ebben a rendkívül aszimmetrikus helyzetben azonban a munkaerő-kölcsönző cégek szerepe nagyobb lehet, mint valaha.


Jelenleg a gazdaságban az egyik fő kérdés, hogy a különböző szektorokban tevékenykedő cégek hogyan tudják megoldani energiaellátásukat. Sokan korábban kötött szerződésekkel egyelőre alacsonyan tudják tartani költségeiket, másoknak a tevékenységük okán adódó extrém energiaigények miatt akár csak pár nap leállás is végzetes lehet. Tapasztalataik szerint például egy olyan exportra termelő gyártócég, amely devizában realizál bevételt, de a költségei jelentős része forintban keletkezik, hiába szerzi be 2021-ben rögzített, a mainál alacsonyabb áron a földgázt, könnyen lehet, hogy nem tudja kielégíteni a vevői igényeket a fennálló alkatrészhiány miatt. Folyamatosan egyeztetnek olyan cégekkel és menedzserekkel, akiknél azt látják, hogy a recesszióra való felkészülés napirenden van, a Work Force-nál is készülnek a hektikus igényekre.


Sokan fordulnak a külföldi toborzás eszközéhez, és alkalmaznak például harmadik országbeli munkaerőt. A vállalatoknak figyelembe kell venni, hogy hol van az a bérszínvonal, ahol még érdemes itthon működni és hol van az a költségszint, ahol egy gyártósort vagy projektet ki kell szervezni külföldre. Ez akár a csökkenő fizetéseknél is nagyobb veszélyt jelenthet a hazai gazdaságra nézve. A külföldi munkaerő toborzása kulcskérdés lehet abban, hogy ezek a cégek továbbra is itthon működjenek és így abban is, hogy a magyar munkavállalók állásai hosszútávon megmaradjanak.


A Work Force-nál 5%-nál magasabb munkanélküliségre most nem számítanak, de már ez is több mint 30 ezer munkanélkülit jelentene a maihoz képest. Ez elviselhetőnek tűnik, ha a hivatalosan 100 ezer körüli betöltetlen állást is nézzük, ugyanakkor -elsősorban a belföldi mobilitás hiánya miatt-, a kereslet és a kínálat várhatóan nem fog egymásra találni. Arra készülnek, hogy a magyar álláskeresők várható száma nem fog érdemben kihatni a külföldi állampolgárok magyarországi foglalkoztatására. Reálisabb forgatókönyvnek gondolják azt, hogy a magyar piacon dolgozó ukrán állampolgárok létszáma csökken (főleg más, külföldi álláslehetőségek miatt), a helyükre pedig ázsiai munkaerő érkezik.


Címlapkép: Getty Images

Forrás



57 megtekintés