Béremelés 2022: az infláció átírja a terveket

A 14 éves csúcsra ért infláció, a 20 százalékos minimálbér-emelés és az egyre súlyosabb munkaerőhiány minden korábbinál bonyolultabbá teszi a jövő évi bértervezést a munkaadóknak. Mennyire határozza meg az infláció a mozgásteret? Milyen szempontokat mérlegeljünk munkaadóként, és hogyan kezeljük a bérpolitikát vállalaton belül?



A következő hetekben szinte minden munkahelyen téma lesz, hogyan alakulnak a fizetések 2022-ben. Aki már októberben összeállította a jövő évi büdzséjét, most újra kell írnia, az infláció új helyzetet teremtett. Nő a nyomás a munkavállalóktól, ám cégvezetőként nem szabad elhamarkodottan dönteni, és legyen őszinte kommunikáció" - mondja a jelenlegi helyzetről Jáhny Ákos, a Get Work vezetője.


Nagyon felpörgött az infláció

Magyarországon 2021 novemberében a fogyasztói árak 7,4 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál - közölte a Központi Statisztikai Hivatal december elején. Utoljára 2007 decemberében mért ekkora inflációt a KSH. A Magyar Nemzeti Bank sem optimista, az év egészére 5,1 százalékos drágulást prognosztizál, és jövőre is 5 százalékot jelez előre. A Covid második évében felpörgő infláció nem magyar sajátosság, tőlünk nyugatra is hasonló a trend. Az EU legnagyobb gazdaságában, Németországban idén novemberben 5,2 százalék volt a pénzromlás üteme, amire ott közel 30 éve nem volt példa.


Még nagyobb baj az átlagok mögött meghúzódó szórás. Az átlagos és átlag alatti keresetűek sokkal nagyobb drágulást érzékelnek: az étolaj ára 26,9, a liszté 20,2, a margariné 19,5, a kenyéré 12,1, a péksüteményeké 11,3, a munkahelyi étkezésé 10,5, a baromfihúsé 9,0 százalékkal emelkedett egy év alatt. Az üzemanyagokért 37,7, a szeszes italokért, a dohányárukért 11,0 százalékkal kell többet fizetni. És akkor még nem is beszéltünk a változó kamatozású hitelt felvevők havi törlesztőrészleteinek növekedéséről.

Ki szeret olyan munkahelyen dolgozni, ahol azt érzi, hogy bére reálértéke csökken? Ennek elkerülésére pedig úgy tűnik, hogy az 5-6 százalékos emelés kevés lesz, kétszámjegyű kell.


Nem csak az infláció számít

Jáhny Ákos elmondta: az infláció növekedése jelentős tényező a jövő évi bérek tervezésénél, ám nem az egyetlen. Hatással van a fizetésekre a minimálbér- és a garantált bérminimum 20 százalékos (200 ezer illetve 260 ezer forintra történő) emelése is. Bérfeszültséget okozhat, ha a garantált bérminimumért dolgozó kékgalléros munkavállalók bére összecsúszik a kvalifikáltabb, eddig 260 ezer forint környékén kereső kék- vagy akár fehér gallérosokéval. Ebben az esetben a felsőbb bérkategóriákban is begyűrűzik a minimálbéremelés hatása, igaz, kisebb mértékben.


A Covid első éve után újra magára találó gazdaságban már eddig is érzékeltek bérnyomást a munkaadók. Jáhny Ákos ismer olyan budapesti céget, amely az utóbbi egy évben háromszor emelte a betanított munkások bérét, összesen több mint 50 százalékkal. Egyszerűen azért, mert ennél kevesebbért nem talált munkás kezeket a gyártócsarnokba, a termelésnek pedig el kellett indulnia. Az ilyen munkahelyeken az infláció és a minimálbér hatása kisebb lesz a következő hetekben.


A nagy multinacionális cégeknél bejáratott útja és fóruma van a bértárgyalásoknak. Vagy a szakszervezetekkel egyeztetnek vagy előre meghatározott módon jelentik be az emelés mértékét. A kkv szektorban már nem ennyire kimunkáltak a folyamatok. A Get Work vezetője azt javasolja a cégvezetőknek, a lehető legtöbb adatot gyűjtsék be, ne siessék el és legyen folyamatos kommunikáció a munkavállalókkal. “Érdemes megvárni az első negyedévet, vagy legalább a januárt, hogy mi történik a gazdaságban, az álláspiacon, hogyan alakul a rendelésállomány” - mondja Jáhny Ákos. A munkavállalók megnyugtatására el lehet mondani, hogy az akkor meghatározott emelés januárig visszamenőleges lesz, tehát nem dolgoznak hónapokon át a 2021-es fizetésért.


Ez alatt az idő alatt is figyeljük, hogy mennyit emelnek versenytársaink. Ha pedig úgy érzékeljük, hogy kulcsembereink a váltáson gondolkodnak, akkor azonnal lépjünk és tartsuk meg őket. Az emelés ugyanis a legtöbb esetben még mindig olcsóbb, mint egy új munkavállaló felvétele, betanítása és a bevételtermelésig eltelt idő hatékonyságvesztése. A munkavállalók hangulatának mérésére érdemes rendszeresen elégedettségi kérdőíveket kitöltetni, kisebb szervezeteknél pedig akár szóban visszajelzést kérni.


Az alapbér még mindent visz

Kérdés az is, hogy mit emeljen a munkaadó. Jáhny Ákos egy PwC kutatást említve az alapbér fontosságára hívja fel a figyelmet. “A munkavállalók első számú munkahelyválasztási szempontja még mindig az alapbér, a többség a biztoshoz ragaszkodik” - mondja. Hozzáteszi, hogy ez összefügghet azzal is, hogy az alapbértől függ több szociális ellátás, juttatás - táppénz, gyed, álláskeresési járadék.


Azért munkaadóként érdemes megmutatni, hogy mennyi pénzt jelentenek nettóban az alapbéren kívüli elemek. Egy bruttó 300 ezer forintos havi fizetéshez, a juttatások - cafeteria, képzés, pótlékok, utazási költségtérítés, albérleti hozzájárulás, extra szabadnapok, magán egészségügyi ellátás - akár 100 ezer forintot is rátehetnek. A cafeteria elemek bérrel szembeni kedvezőbb adózása pedig olcsóbbá teszi az emelést. Nézzük meg, kimaxoltuk-e ezt (azaz a maximális keretösszeget adjuk-e) és azt is, hogy mekkora érték ez (vagy érték-e egyáltalán) a munkavállalóknak.


Valamekkora – 10-15 százalék - bérkülönbséget ellensúlyoznak a jó munkakörülmények, a rugalmas munkavégzési lehetőség, a családközpontú céges kultúra, a fejlődési és előrelépési lehetőség. Ennek azonban korlátozott a hatása, és egyre több szervezet vezet be ilyen intézkedéseket.


Így közöljük az emelést

Mikor és hogyan jelentsük be a béremelést? “Ha általános, egységes az emelés, akkor össze lehet hívni egy személyes vagy online munkavállalói fórumot, ahol a vezető közli a döntést. Ez arra is alkalmas lehet, hogy a munkavállalók kérdéseket tegyenek fel, a hiányosságokról vagy a pozitívumokról beszéljenek” - mondja Jáhny Ákos. Ennek sokkal erősebb hatása van, mint egy körlevélnek, az intraneten vagy az okostelefonos applikáción megosztott információnak.


Ha differenciált az emelés, akkor az érintett csoporton belül kell közölni a döntést, vagy a közvetlen vezetővel négyszemközt teljesítményértékelő beszélgetés keretében is meg lehet ezt beszélni. Utóbbi apropóján a munkaadó az emeléshez kapcsolhat a munkavégzést érintő minőségi kritériumokat. Azaz a munkavállaló nem ugyanazt a munkát végzi több pénzért, hanem jobban, hatékonyabban kell azt tennie. A teljesítményértékelő beszélgetés arra is alkalmas lehet, hogy felmérjük a munkavállaló karrierterveit. Elképzelhető, hogy a jelenlegi pozíciójában nem is érzi jól magát, így egy emelés nem oldja meg az ő maradását. Felajánlhatunk más, nagyobb felelősségű munkakört, amihez magasabb fizetés kapcsolódik.



Nyitókép: Jáhny Ákos

Forrás: www.hrportal.hu

46 megtekintés