top of page

Kezeljük emberként a vendégmunkásokat

Nem képzetlen, illegális migránsok ők, hanem alapos kiválasztáson átesett értékes munkavállalók, akik dolgozni jönnek - mondja Küzmös László, a Get Work Trend minősített munkaerő-kölcsönző tulajdonosa. Elmondta, hogy idén a vártnál kevesebben érkeztek, jövőre akár 100 000 új munkahelyet is betölthetnek. Mi egy felelős foglalkoztató feladata a külföldiek kezelésében, a munkakörnyezetbe és a helyi közösségbe illesztésében?



Mennyi vendégmunkás érkezett idén Magyarországra?

Pontos számokat nem tudok mondani, de a vártnál kevesebben. Mi nagyjából 1000 vendégmunkást hoztunk be az országba a Fülöp-szigetekről és Vietnámból. Év elején még 20 000 Fülöp-szigeteki munkavállaló szerepelt a kormányzati kalkulációban, félévkor már csak 10 000-ről nyilatkozott egy Fülöp-szigeteki tisztviselő. Végül ennyien sem érkeztek, nagyjából 8000-en lehetnek az országban. Ennek egyik oka, hogy a vállalatok nem bővültek a tervezett mértékben.

Most mekkora érdeklődést lát a külföldi vendégmunkások iránt munkaadói oldalon?

Egyértelműen növekvőt. Még azok a munkaadók, amelyek eddig nem alkalmaztak harmadik országbelieket, is elkezdtek tesztelni 10-20 fővel. Ha elégedettek lesznek, több száz fővel folytatják a toborzást.

Gyakran elhangzó kérdés, hogy miért kellenek a külföldiek? Nem lehet magyar munkavállalókkal megtölteni az üzemeket?

A Magyarországra érkező beruházások munkaerőigényét nem lehet a hazai piacról kielégíteni. Jövőre nagyjából 100 000 új munkavállaló kell, több gyárépítés indul el, az autóiparban várunk egy erős visszapattanást, ami a beszállítói láncokban is megjelenik. 2025-től pedig már a felépített gyárak elkezdenek termelni. Ha elindul a paksi beruházás, csak az 13 000 munkavállalót szív fel. A magyar munkaadók első körben mindig helyben néznek körbe, és eddig is mindent megtettek azért, hogy magyar munkavállalókat vegyenek fel. Ekkora számban azonban Magyarországon nincsenek betanított és szakmunkások. Az átképzésekben rejlik némi potenciál - az autóipari beszállítóknál magasan képzett technikusokra is szükség van nagy számban. A cégek egy része elindult ezen az úton, azonban nagyobb állami segítségre is szükség lenne. Top téma a magyar közbeszédben a vendégmunkások idejövetele. Milyennek látja az erről szóló diskurzust? Nagyon nem szeretem, amikor az emberek a vendégmunkásokat és az illegális migránsokat összemossák. A vendégmunkások többkörös kiválasztáson és idegenrendészeti eljáráson átment munkavállalók, akik értéket teremtenek magyar munkaadójuknak és ezzel növelik a magyar GDP-t, az adóbevételeket. Nemrég 200 Fülöp-szigeteki vendégmunkást hoztunk be gyári, betanított munkára. 10 000-en jelentkeztek a pozícióra, majd közel 1000 főből személyesen választottuk ki a legjobbakat Manilában. A felvettek közül 50-en diplomások, 150-en érettségizettek komoly munkatapasztalattal. Emberként, értékes munkavállalóként kellene kezelni őket. Sajnos láttam olyan példát, amikor egy nyilvános rendezvényen egy HR vezető tárgyiasítva beszélt róluk, mint munkaeszközökről. Tiszteletet érdemelnek, hogy hozzánk jöttek, nekünk dolgoznak. Azért sem célszerű munkaadóként rosszul bánni velük, mert a Fülöp-szigeteki munkavállalókért nemzetközi verseny folyik, a híreket visszaviszik hazájukba és elveszíthetjük őket.

A lakosság körében azonban vannak félelmek, aggodalmak. Van-e dolga ezzel a munkaadónak?

Természetesnek tartom, hogy az emberek tartanak az ismeretlentől, a más kultúrából érkezőktől. Foglalkoztatóként van felelősségünk ennek a helyzetnek a kezelésében. Például, ha egy kisebb településre vendégmunkások érkeznek, akkor javasolt felvenni a kapcsolatot az önkormányzattal. Lehet tájékoztató anyagot készíteni, mikor, honnan, mennyien érkeznek, hol lesznek elszállásolva. Minél többet tudnak róluk a lakosok, annál jobban elfogadják őket. Érdemes nagy gondot fordítani a vendégmunkások cégbe illesztésére, szabadidejük megszervezésére, hogy jól érezzék magukat, mert ekkor tudnak a legjobban dolgozni. Az is segíthet az integrációban, ha magyar nyelvórát ajánlunk fel, hogy alap szinten tudjanak kommunikálni.

Egy hónappal ezelőtt nyújtotta be a kormány a parlamentnek az új idegenrendészeti törvényjavaslatot. Mi erről a véleménye? Hol vannak a kritikus pontok a vendégmunkásokkal kapcsolatban?

Megvárnám ezzel a parlament által elfogadott törvény szövegét, még sok módosító javaslat érkezhet a parlamenti vita során. Ezzel számolunk is.

A foglalkoztatók számára az egyik kényes pont az, hogy a munkaadó pénzbírsággal lesz sújtható, ha a vendégmunkás a munkaviszonya megszűnése után nem tér vissza hazájába. Mit gondol erről?

Ez ebben a formában megvalósíthatatlan. Nincsenek hatósági jogköreink, nem korlátozhatjuk a munkavállalókat személyi szabadságukban, azzal bűncselekményt követnénk el. Valószínűbbnek tartom, hogy a foglalkoztatónak minden tőle telhetőt meg kell tennie azért, hogy a vendégmunkás a törvényi előírásban meghatározott módon távozzon: jelenteni a munkaviszony végét a hatóságnak, munkajogilag kiléptetni őt, és gondoskodni a visszautazásáról például egy repülőtéri transzferrel és egy repülőjeggyel. Biztos vagyok benne, hogy ezt a kérdést is megnyugtatóan rendezi a törvény.

Milyen terveik vannak 2024-re a vendégmunkás-toborzásban?

Folytatjuk a Fülöp-szigeteki és a vietnámi toborzást. Ezen kívül több újabb ország felé nyitunk. Kulturális hasonlóságokat és a megfelelő munkamotivációt keressük a megfelelő ország, országok kiválasztásánál, hogy a munkavállalók érkezésével minden érintett fél nyerjen.


163 megtekintés0 hozzászólás

Comentarios


bottom of page