Milyen lépések szükségesek a roma foglalkoztatás fellendítéséért?

Lehet-e a roma foglalkoztatás a harmadik országbeliek foglalkoztatásának ellenfele? Ezzel a címmel tartott interaktív online kerekasztal-beszélgetést Jáhny Ákos munkaerőpici szakember, a Get Work Trend vezetője, dr. Both Emőke Kinga, a BAGázs Közhasznú Egyesület elnöke és Hegyesiné Orsós Éva, a HBLF (Hungarian Business Leaders Forum) Romaster Alapítvány szakmai vezetője a Recruitech BLUE 2021 eseményen.


A Recruitech BLUE azoknak az elsősorban kékgalléros toborzásban érintett HR vezetőknek, üzleti vezetőknek, toborzási szakembereknek szólt, akik napi szinten küzdenek a munkaerőigény teljesítéséért az egyre számottevőbb hiánnyal küzdő munkaerőpiacon.


„Régóta dédelgetett célunk, hogy a társadalom szélesebb körének, több szereplőjének tudjunk munkát biztosítani, még akkor is, ha ehhez először komoly anyagi és erkölcsi elköteleződés szükséges. Rövid távú megoldásként ott vannak a külföldi munkavállalók. De mi van a hosszabb távú stratégiákkal? Irányítsuk a fókuszt a roma foglalkoztatásban rejlő lehetőségekre? Milyen távon van esély a győzelemre? Van-e esély egyáltalán? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ a BLUE-n” – mondta el Jáhny Ákos.

„A demográfiai adatok egyértelműen azt mutatják, hogy a cigányság most lépett az ún. demográfiai átmenet szakaszába. Mindez már elméletben is a cigányság lélekszámának további növekedését vetíti előre, egyes számítások 2050-re 1,6 millió fővel számolnak. Sikeres integrációjuk a munka világába ezért is merül fel egyre több toborzási szakember fejében, akik megoldásokat keresnek nem csak a jelenlegi, hanem a hosszabb távon jelentkező munkaerőigények kielégítésére” – tette hozzá a szakember.


Sokszor hiányoznak az alapok


„A romák toborzását akadályozó 3 legfőbb tényező: a végzettség, a munkaszocializáció és a mobilitás hiánya. Az elmúlt 30 évben több roma fejezte be az általános iskolát, azonban a továbbtanulási adataik messze elmaradnak az országos átlagtól. A leghátrányosabb helyzetű településeken a javuló tendencia ellenére még mindig sokan a 8 osztályig sem jutnak el. Az alacsony iskolai végzettségű romák azok, akiknek a munkaszocializációja is nehezebben alakítható ki, mivel a rendszeresség, a szabálykövetést nem tudták a közoktatásban elsajátítani” – mondta el dr. Both Emőke.

„Az alacsony végzettségű romák munkahelyi integrálásánál alapvetően középtávú stratégiában kell gondolkozniuk azoknak a munkáltatóknak, akik foglalkoztatni szeretnék őket, hiszen a magasabb végzettségűekkel szemben a munkába állás alapfeltételeit (időben érkezés, konfliktuskezelés, feladatértés és megvalósítás, visszajelzés stb.) a munkahelyen kell elsajátítani, ami az iskolában megszerzett alapok nélkül hosszabb időbe telik” – tette hozzá a BAGázs elnöke.


Kulcskérdés lehet a mobilitás ösztönzése


Általános tendencia, hogy csökkent a települések külterületén, és nőtt a belterületen élők aránya a romák között. Egy korábbi kutatás vizsgálta azt is, hogy a kérdezett közvetlen szomszédságában milyen arányban laknak roma családok. Ennek alapján úgy tűnik, hogy – bár a hagyományos cigánytelepek eltűnőben vannak – a roma családok majdnem 60%-ának területi elhelyezkedésére jellemző a lakóhelyi szegregáció. A hátrányos helyzetű, elmaradott községekből szinte lehetetlen az elvándorlás, mivel pont a térség kilátástalan helyzete miatt itt nagyon alacsonyak az ingatlanárak. Az elköltözni vágyók többségének az egyetlen vagyona az ingatlan, amelyben él, de ennek piaci értéke meg sem közelíti a fejlettebb települések ingatlanárait.

A válságrégiók kistelepüléseinek lakói így gyakorlatilag röghöz kötöttek, más lehetőségek híján örökre a nyomor foglyai maradnak. A képet még tovább rontja az, hogy az alacsony ingatlanárak vonzóak a munkanélküli cigányok számára, ezért nagy számban vándorolnak be az elmaradott régiók községeibe.


„A mobilitás ösztönzésére a munkáltatóknak sok eszközük lehet, és szükséges is, hogy ezeket minél többen alkalmazzák, mert ezek nélkül nem lesz sikeres a toborzás a romák, a hátrányos helyzetű emberek körében. Az egyik ilyen megoldás a buszos munkásjáratok biztosítása, a másik, amikor a munkáltató megelőlegezi a dolgozónak az első havi munkába járás költségét (megvásárolja a bérletét), mert sajnos sok esetben még ennyi megtakarítással sem rendelkezik a leendő roma dolgozó” – javasolta Hegyesiné Orsós Éva.


Az eddigieket összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a roma munkanélküliség azért olyan nagy arányú, mert a cigányság iskolázottsága jóval alacsonyabb az országos átlagnál, a roma népesség, lakóhelyét tekintve, az ország válságrégióiban koncentrálódik, tipikus munkahelyei azokban az ágazatokban voltak, melyek a rendszerváltás után szinte teljesen megszűntek, vagy legalábbis elvesztették jelentőségüket.


Hangsúlyt kell fektetni a munkaszocializációra


Jól látható, hogy a sikeres integráció kérdése túlmutat azokon a lehetőségeken, amivel jelenleg a munkáltatók általában rendelkeznek. A munkaszocializációnak már az alapfokú oktatásnál el kell kezdődnie, ezért kulcskérdés, hogy a romákat minél tovább az iskolákban tarthassa a rendszer (a kutatások szerint a cigány gyerekek mindössze 15%-a szerez érettségit vagy középfokú szakképesítést), aminek eredményeként a munkavállalást segítő készségekre (önéletrajzírás, interjúra felkészítés) is szert tehetnek.

Ezek után jöhet a munkáltató, akinek minimum középtávú stratégiában kell gondolkodnia, hiszen az alacsony iskolai végzettségű romák nagy részének a korábban említett munkaszocializációs alapokat az iskolai évek helyett felnőtt korban kell megtanulnia. Célszerű lenne továbbá a program stratégai tervezésébe szakértő civil szervezetek bevonása is, ami sajnos sokszor elmarad, ebből fakadóan viszont negatív tapasztalatokkal szembesülnek a romafoglalkoztatásra nyitott munkáltatók, ami nem tesz jót ennek a problémakörnek.


„Tapasztalataim szerint a vállalatok egy része belevág a civil együttműködésekbe, rövidebb távú projekteket terveznek, melyek nem mindig hoznak gyors változást, nincsenek jól átgondolva” - mondta el Hegyesiné Orsós Éva, és követendő példaként említette a Romaster Alapítvány munkáját. Az alapítvány ösztöndíj- és mentor programmal segíti a tehetséges, fiatal romákat. Egy-egy fiatallal 4-5 éven át dolgoznak.


„Sokszor éri a romákat az az általános kritika is, hogy a toborzás után nem jelennek meg az állásinterjúkon. Ez néha olyan egyszerű dolgokon múlik, amikre nem is gondolnak a munkáltatók. Ha egy embernek nincsen megfelelő ruhája, ápolatlannak érzi a frizuráját, inkább otthon marad, de nem szeretne szégyenkezni. Ez a romák esetében fokozottan így van. A megfelelő civil szervezetek ezeknek a háttérszolgáltatásoknak a megszervezésében is tudnak segíteni” – tette hozzá Éva.


„Az is lényeges, hogy a tervezett középtávú vállalati programokat a teljes kollektíva megismerje, mivel a roma munkavállalók olyan előítéletekkel találkozhatnak a cégen belül, ami megakadályozhatja a hosszútávú elköteleződésüket a cég mellett, ezért fontos a munkatársak felkészítése is” – mondta el dr. Both Emőke.


Előítéletek a munkahelyeken


A Gallup Intézet 1997-es intolerancia vizsgálata szerint a megkérdezettek 50%-a (!) mondta magáról, hogy idegenkedik a cigányoktól, így naivitás volna azt feltételezni, hogy a roma kisebbséggel szembeni intolerancia nem jelenik meg a munkahelyeken. A munkaerőpiacon azonban nagyon nehéz tetten érni az ilyen előítéleteket, különösen akkor, ha a törvényi szankcióknak akarunk érvényt szerezni.


„A tolerancia munkahelyen belüli javítása lenne a legutolsó szintje annak a szükséges és elégséges összefogásnak, ami az oktatáson keresztül érinti a társadalompolitikát, bevonja a civil szervezeteket és megjelenik a munkáltatóknál minden - horizontális és vertikális - szinten” – ezzel a gondolattal összegezte a hozzászólásokat dr. Both Emőke.


ZÁRSZÓ – Jáhny Ákos

A romafoglalkoztatás részben vagy egészben biztosan alternatívája lehet a harmadik országbeliek foglalkoztatásának. Fontos felismerni, hogy ez csakis hosszú távon, és abban az esetben hozhat eredményt, ha a roma társadalompolitika, foglalkoztatáspolitika, a vállalatok társadalmi szerepvállalása és a munkatársak nyitottsága mind egy irányba mutatnak.


(forrás: Hrpwr)

43 megtekintés