top of page

Ezek az újdonságok a vendégmunkás-törvényben

Tíz napos társadalmi vita után Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes május 16-án nyújtotta be “A vendégmunkások magyarországi foglalkoztatása” címmel törvényjavaslatát az Országgyűlésnek. Jáhny Ákost, a Get Work Trend HR szolgáltató stratégiai igazgatóját kértük arra, hogy értelmezze a parlament elé kerülő jogszabály-tervezetet.



A “vendégmunkás-törvény” első tervezete május 2-án jelent meg a kormany.hu oldalon. Itt egyben tíz napos társadalmi vitára bocsátotta a kabinet. Ezt követően május 16-án Semjén Zsolt előterjesztésében megjelent a parlament.hu oldalon. Ha átmegy a törvényhozáson, akkor 2023. november 1-jén léphet hatályba.


A HR Portál és a VOSZ május 10-i konferenciáján Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár úgy fogalmazott, hogy elkerülhetetlen a vendégmunkások számának emelkedése. A kormány célja, hogy szabályozott keretek között érkezzenek, “ne dörömböljenek az ajtón”. “Fontos, hogy tudjuk, honnan, milyen munkakultúrával érkeznek, rálássunk a mozgásukra, ne dobbantódeszkának használják a magyar munkaerőpiacot" - emelte ki.


Várható volt, hogy a kormány önálló törvényt terjeszt a parlament elé és nevén nevezi a vendégmunkásokat. Várunk még egy másik törvényt is, ami ebben a munkaerő-kölcsönzők működését szabályozza” - kommentálta a törvényjavaslatot a HR Portál megkeresésére Jáhny Ákos. A korábban hivatalosan nem használt vendégmunkás szót definiálja is az előterjesztő. “Vendégmunkás: munkavállalás céljából Magyarországra érkező és Magyarországon az e törvényben meghatározott feltételek és foglalkoztató által foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban foglalkoztatott, Magyarországgal nem szomszédos, Európai Gazdasági Térségen kívüli, az 5. § c) pontja alapján meghatározott harmadik ország állampolgára.” Érdekesség, hogy a törvény nem tekinti vendégmunkásnak az ukrán és a szerb munkavállalókat.


Három év után távozniuk kell


A legnagyobb változás a HR szakember szerint, hogy az új törvényjavaslat három évben maximalizálja a vendégmunkások magyarországi tartózkodását. Először két évre adható tartózkodási engedély, ami egyszer, egy évvel hosszabbítható meg. Jelenleg két évre szól, ám korlátlanul hosszabbítható, ha a munkaadónak van igénye a tovább alkalmazásra. Eddig nem volt kizárva a családegyesítés és a letelepedés, a mostani tervezetben a vendégmunkások már nem kaphatnak letelepedési engedélyt Magyarországon.


Ennek az is a hátránya, hogy a jól bevált, tapasztalatot szerzett vendégmunkásoktól három év után a munkaadónak meg kell válnia. El kell kezdeni újakat toborozni, ami drágább és a beválás sem garantált.


Jelenleg a leggyorsabban a minősített kölcsönbeadók hozhatnak be harmadik országból munkavállalókat. Újdonság, hogy novembertől további kedvezményes foglalkoztatók (a kormánnyal érvényes stratégiai partnerségi megállapodással rendelkező foglalkoztató, nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházást megvalósító foglalkoztató, Kiemelt Exportőr Partnerségi Program keretében partnerségi megállapodással rendelkező foglalkoztató) is csatlakoz(hat)nak hozzájuk.


Finomodott a kölcsönzők felelőssége


A május 2-án megjelent első tervezetben a kölcsönzőcégek nagyon meglepődtek a 10. paragrafuson, amely így szólt: “A foglalkoztató köteles gondoskodni arról, hogy a vendégmunkás a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyának megszűnése vagy megszüntetése esetén az Európai Unió tagállamainak területét az utolsó munkában töltött napján elhagyja. (2) Ha a foglalkoztató az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget, az idegenrendészeti hatóság a foglalkoztatót jogszabályban meghatározott mértékű eljárási bírsággal sújtja.” Eszerint a kölcsönző cég büntetésre számíthat, ha a vendégmunkás nem hagyja el az országot. Jáhny Ákos azt mondta, ezt lehetetlen lett volna teljesíteni, ugyanis nincsenek olyan jogköreik és kapacitásuk, hogy a szerződésszegő vagy eltűnt munkavállalókat garantáltan előkerítsék.


Végül a parlament elé került verzió már finomodott, a kérdéskör itt a 9. paragrafusban jelenik meg: “A foglalkoztató köteles mindent megtenni annak érdekében, hogy a vendégmunkás legkésőbb a tartózkodási engedélye érvényességének utolsó napján az Európai Unió tagállamainak területét elhagyhassa.” Jáhny Ákos szerint ez már teljesíthető. “Amit mi meg tudunk tenni: az utolsó napig a dokumentumok kiállítása, a szállás biztosítása, a hazájukba irányuló transzfer megszervezése. Ha pedig egy vendégmunkás ismeretlen helyre távozik, rendezetlen a munkaviszony státusza, azt úgyis jelentjük az idegenrendészetnek” - jegyezte meg Jáhny Ákos.


209 megtekintés0 hozzászólás

Comentarios


bottom of page